Ének a határtalanról
Tímár Sára újabban dalszerzőként versmegzenésítéseket és népzenei feldolgozásokat készít, Szabó Dániellel közösen. Olyan Weöres Sándor verseket és népdalokat gyűjtöttek egybe, amelyeknek központi gondolata az örökkévalóság, a harmóniakeresés, a halál utáni élet, a tudatosodás vagy az örök érvényű szerelem. Ezekben a témákban mutatkozik meg az énekes előadónak lelkivilága és a leglényegesebb életesszenciák megélésére irányuló igénye. A versek és népdalok zenei kísérete hűen tükrözi azok mondanivalóját. Hol felemel, magasba repít, hol pedig az emberi lélek mélyebb rétegeit feszegeti.
Népdallá vált Petőfi versek
Tímár Sára és zenekara Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából készített új műsort, a költő népdallá vált verseiből. A költőóriás munkája részleteiben, de akár egészében is fennmaradt a néphagyományban, immáron több mint száz éven keresztül. Egy-egy verssor vagy versszak nagyon sok népdalban bukkan fel, de teljes költemények is szinte szó szerint éltek a nép ajkán. Az is különleges, hogy nemcsak a szöveghűségre törekvő műfajokban, mint például a ballada, hanem a népdalokban, keservesekben, sőt a táncdallomokban is úgy énekelték verseit, mintha a szerző maguk közül került volna ki. Petőfi népszerűségét jelzi, hogy verseinek szövegét az egész Kárpát-medencében énekelték, így a koncerten elhangzanak majd népdalok a felvidéki Zobor-vidékről vagy Gömörből, de az erdélyi Mezőségről, Küküllő-mentéről egyaránt.
Református HÁLAÉNEK népzenével
Református HÁLAÉNEK népzenével című második lemezén olyan népdalokat és népénekeket válogatott össze, amelyek az egyházi ünnepekhez szorosan kapcsolódnak, valamint református liturgikus énekeket bújtat népzenei köntösbe. A néphagyományban nagyon fontos szerepe volt a templomon kívüli zsoltár- és dicséret éneklésnek. Sokszor a nép a saját hagyományos éneklésére formálta és variálta a kottában rögzített dallamokat. Sára egy kalotaszegi gyülekezetben hallott először olyan egyházi dalokat, amelyeknél a helyi hívők – a máshol megszokott, általános gyülekezeti gyakorlattól eltérően – beemelték a saját tájegységük népzenéjének előadásmódját a liturgikus gyakorlatba, és a jól ismert dallamokat népzenei díszítésekkel szólaltatták meg.
Az élmény hatására kezdett el foglalkozni a lejegyzett és egységes, valamint a nép ajkán variálódott anyag összehasonlításával. A Zeneakadémián ebből készítette szakdolgozatát is, és ezen az élményen felbuzdulva készítette el Református HÁLAÉNEK népzenével című albumát. A lemez különleges hangzásvilágú, amelyet igen ritkán hallhat az értő hallgatóság, hiszen a szakrális témájú népdalok mellett az egyházi énekeket is népi hangszerekkel adják elő a zenekar tagjai.
Minek nevezzelek...
Tímár Sára Junior Prima díjas énekes 2009 óta jár rendszeresen népzenei gyűjtőutakra. Nagyon megfogták az itt szerzett élmények, ahol közelebbről megismerkedhetett az idős mesterekkel és tanulhatott tőlük. Saját tapasztalatai alapján született meg 2018 januárjában debütáló albuma Minek nevezzelek… címmel.
Tímár Sára így ír lemezéről: „A szerelem az életünknek értelmet adó, halhatatlan fogalom, amely elődeink, mestereink számára is vezérfonalat jelentett egész életük folyamán. Van-e kézenfekvőbb, mint e bölcsességükben követni őket, amikor a népdalainkon keresztül az igaz szerelmet éltetjük? Az érzelmi kötődés különböző állomásait javarészt olyan tájegységek dallamkincsével éneklem el, amelyekhez személyes élmények fűznek.
Nagy hatást gyakoroltak rám az erdélyi Mezőség és Küküllő-mente énekesei és zenészei, a személyesen tőlük tanult kedvenc dalaimat válogattam össze.”
Feljött immár az a csillag
„Feljött immár az a csillag, keljenek fel kik alusznak!” – Csendül fel gyönyörű karácsonyi énekünkben ez a mondat. Az esztendő jeles napjai keretet adhatnak életünknek, rátekinthetünk arra, hol is tartunk a szeretetté válás útján. Ebben a rendben kitüntetett helyen szerepel az év vége, amely mindig egyfajta belső összegzést, lezárást, várakozást és újrakezdést jelent számomra. Nehezen érkezünk meg abba az állapotba, hogy felfogjuk a valóságát annak, mit jelent Krisztus születése. Nemes Nagy Ágnes verse számomra hűen tolmácsolja ezt a gondolatot, ezért választottam a lemez kezdő számának. A hangulat a szürke, borongós állapotból halad a fény felé, ahogy a három király is lassan, lépésről lépésre jut el a bölcsőig. Zeneileg is szerettem volna érzékeltetni ezt a folyamatot, ezért Szabó Dániel segítségével, a hagyományos karácsonyi énekek tisztaságát megőrizve, egy új zenei hangzást hívtunk életre, ami kilép a hagyományos karácsonyi énekekhez illő, kategorizált hangzásból. – írja Tímár Sára a lemez ajánlójában.