Tímár Sára:
Minek nevezzelek…
Tímár Sára egyedi hangú, kísérletező kedvű énekes. Számára evidencia, hogy a népdalhagyomány magasrendű költészetében válogatva nem csupán régi emberek érzelmeinek tökéletes artikulációját találjuk meg, hanem olyan sorok, versszakok tömegét, amelyek szíven találják a 21. század emberét is. Különösen akkor, ha autentikus (=hiteles, hihető) módon, stílushelyesen szólaltatjuk meg. Mert az, amit ma népzenének hívunk, „régizene”. Különböző korokból ránk maradt populáris muzsika tovább élése, melynek nem csupán a dallamanyaga, hanem előadásmódja is fennmaradt.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén szerzett előadói és tanári ismeretek kitágították érdeklődési körét a puszta éneklésen túl a népzene határterületeire is. Ma már tananyag Kodály egykori megállapítása, hogy az írásos zenetörténeti emlékek hiteles előadásának fontos forrásai a népzenében fennmaradt változatok. Ez a felismerés vezette Tímár Sárát a Sebő együttes tagjaként az énekelt versek világába, és tette rendszeres közreműködőjévé különböző történeti zenét játszó formációknak. De szögezzük le, mind az énekelt vers, mind az egyéb történeti műfajok nagy kreativitást kívánó élesztgetése egy lehetséges célt szolgál: bevallottan hagyományos gyökerekből fakadó, de a mai emberekhez szóló, tehát kortárs művészet kialakítását. A hagyományokra való támaszkodás nem béklyó, hanem kreativitásra inspiráló erő, mely új utakra serkent.
Mindehhez persze arra az erős előadói vénára is szükség van, amely Tímár Sárát egyenesen a színpadra teremtette. Erre, tanáraként, már diákkorában felfigyeltem. A technikai tudás és az elméleti tudnivalók megszerzése folyamán talán még ő maga sem volt tisztában ezzel, de a színpadi gyakorlat szédületes gyorsasággal hántotta le róla a bizonytalanságot, a kezdeti szorongást és vált igazi színpadi egyéniséggé, aki jelenlétével és művészetével már képes betölteni a színpadot, s elvarázsolni a közönségét.
Tímár Sára lelkesedésének és művészetének forrását – ahogy 45 éve már az egész táncházas generációét is – az élő népzenével való közvetlen találkozás élménye jelenti. 2009 óta jár népzenei gyűjtőutakra, hogy első kézből és komplex módon tanulhassa el a gyönyörű dallamokat. Munkájához ezek adnak valódi lendületet és inspirációt.
A színpadi és a gyűjtő munka azonban nem meríti ki teljesen Sára energikus életvitelét. Tudásának továbbadása teszi teljessé a Gyűjtés-Színpadi bemutatás-Utódnevelés szentháromságát. „Úgy érzem, hogy igazi útmutatást kaptam falusi mestereimtől és iskolai tanáraimtól. – vallja pedagógiai munkájáról. – A tőlük tanult zenei alázatot, elhivatottságot szeretném beoltani diákjaim életébe is. Az eddigi munkásságom összefoglalásaként készült lemezanyag magában foglalja személyes gyűjtési élményeimet és oktatási tapasztalataimat is.”
Hallgassuk hát megkülönböztetett figyelemmel Tímár Sára első szárnypróbálgatásait. Úgy gondolom, és egyben remélem is, hogy sokat várhatunk még tőle.
Egykori tanára és jelenlegi zenésztársa:
Sebő Ferenc
